A szarvasláb

2019.04.27

Életet adó szüleim vannak, és lelki életet adó szüleim vannak. Minden szülőm mély nyomot hagy bennem. 

Rádöbbentem, hogy bármilyen puha, meleg az a fészek, de folyamatosan növekszem, kinövöm a fészket, az odút, a teret, s kell tudnom egyedül repülni. Megállni a lábamon, ha kell... Vállalni magamért a felelősséget... Megetetni magam, és dédelgetni magam... Szeretni magam olyannak, amilyen vagyok.(Elég sokat késett az a vonat, nem mondom, ami Felnőttiába visz.)

Amikor kisgyerek vagyok, s ennek ellenére azért megtudom, hogy a szüleim nem értenek szót egymással, érzem, ahogy összezavarodom, szomorú leszek, elhagyatott, és lesz egy és több seb a lelkemen. Valamitől, ami állítólag nem tartozik rám, de mégis, a hatása alatt vagyok. (Ki érti ezt?) Valamint elhatározom, hogy bezzeg én... Ha felnövök, másképpen fogom csinálni. Lehet, hogy másképpen, de ki tudja, hogy jobban-e?

Amikor felnőtt vagyok, észreveszem, hogy a szüleim nem értenek szót egymással, elválnak, meg furcsa dolgokat művelnek; másokkal lépnek szövetségre, - számomra idegenekkel... Ugyanakkor érzékelem magam, hogy bennem ettől a szüleim még egy egységet képeznek a lelkemben - nekem viszont felnőttként az a dolgom, hogy túllépjek a válásukon, és az ő árnyékaikon. A felnőttségem ott kezdődik, ahol az önállóságom, és a túllépési képességem. Önálló vagyok!

Van egy szarvaslábam. Azért kaptam, hogy tovább segítsen az Úton. És emlékeztessen mindarra, amire emlékeznem kell, hogy honnan jöttem, és tartsa bennem a lelket, amerre tartok.

Drága Szüleim! Köszönöm, hogy Ti vagytok a szüleim! Most hagyom, hogy összedőljön bennem a kőbálvány, a kép, amit rólatok alkottam kicsinységemben és kiszolgáltatottságomban. Hozzátok mostantól önállóságomban állva tekintek! Szeretlek benneteket, s ami közöttetek van, rám nem tartozik. Mert önálló vagyok, és felnőtt.

Szeretem magam! - (Ha eleget mondogatom, talán el is fogom hinni. ) A hajlandóság megszületett már bennem. Szeretem magam!

Nem tudok mást mondani, szemem megtelik könnyel, és indulok a tarisznyámmal, és benne a pogácsákkal... Ha elfogyott, sütök magamnak másikat.

A kurv@ életbe! Ez nagyon nehéz most! Indulok!

Szarvaslábikó
Szarvaslábikó