Szeret Ő (?)

2020.02.04

Szeret Ő 2.

Az önjutalmazás. Ez a mostani témám. Tudjátok, a jutalmazás eszközein gondolkozom. Már ami engem illet... Elszívni egy cigit, ha valamit elvégeztem, ha jól elvégeztem, ha kész lettem vele - vagyis befejeztem. Akkor jöhet a juti falat. A juti cigi. Akkor betölthető státuszba lép a sóvárgás. Engedélyt kapok magamtól ennek a sóvárgásnak a kielégítésére. Beleszívok. Az első slukk... Megfordul velem a világ. Beleszédülök. Zsibbad a kezem, a lábam. Nos. Ez a jutalom! Ezt akartam. S mivel én teljesen szabad vagyok, egyszerűen elveszem, ami jár nekem. Ez most éppen egy cigi. Amibe beleszédülök. Ez a jutalom? Van olyan, aki megfigyeli magát, hogy már az is jutalomnak tűnik számára, ha nem üvöltöznek vele? Szerintem ez a romboló viszony jutalmazási rendszerének egy foka. Valami olyasmivel jutalmazom magam - például egy cigi által, ami nem válik az egészségem javára. Ez pont olyan, mint szépnek látni egy kapcsolatot egy kis átmeneti fegyverszünet okán.

A cigiről egyébként nem túl bonyolult lemondani. Mivel köztudottan elég büdös is, mindamellett, hogy szédülök tőle. És azt is leírtam az előző részben, hogy egy évi cigarettám árából - nos... Például elég hosszan, urasan el lehet éldegélni, mondjuk Szlovéniában, mint turista,  és hónapokig Indiában, mint zarándok. Itthon, mint honpolgár, másfél hónapig, de csak amiatt, mert elég drága az élet, és mert kevéssel beérem.

Amiről nehéz lemondani, az a jutalmazásra való igény. 

Azt tudjuk, hogy minden embernek van igénye az elismerésre, a jutalmazásra, mely mögött bizonyos teljesítmény is sejthető. Ha valakit ritkán, vagy soha nem ismernek el, sem semmilyen tettét, a teljesítményét nem jutalmazzák semmivel, hanem természetes produkciónak veszik (ellentétben, ha elront valamit, keményen megtorolják), az hosszú távon rombolja a lélek egész-ségét.

Amitől ez az egész mégis természetellenes, az állandó jutalmazásra való igény. Nem jelentős teljesítményért is "jár". Innentől fogva teljesen mindegy, hogy egy bódító cigivel, némi egyéb fűtartalommal, vagy csokival jutalmazom magam. Mind emögött az elismerésre, a megtartásra, és főképp a biztonságra való, újra és újra kiüresedő vágy áll. Szeret Ő?

A 7. napban vagyok. 12.110,-Ft a vakációra. Ez idő alatt folyamatosan figyelem a sóvárgásomat a jutalmazásra. Nem veszek cigit, nem keresek elbújt csikkeket. Mert alapvetően évezem, hogy tisztán lélekzem, hogy tüdőmet átjárja a kora-tavaszi szél. Minden ruhámat átmostam már. Illatosak. Kint száradnak a szélen. Ez is jutalom. Néha magával ragad Minden Rágcsálók Szelleme. Aztán rádöbbenek este, hogy bizony túlrágcsáltam magam. Igyekszem rendesen táplálkozni. Reggel, délben és este.

Jaj! Túlrágcsáltam magam :)
Jaj! Túlrágcsáltam magam :)

A dolgok még mindig azért történnek, mert én így akarom.

És újra este lesz és reggel...